III. KERÜLETI TVE VISSZATEKINTŐ

A III. kerület játékosaként került a válogatottba:

 

Ludwig Béla - (csatár) 1 alkalommal (1917)

Stark József - (hátvéd) 1 (1918)

Szabó Jenő - (csatár) 1 (1 gól) (1921)

Neuhaus János - (kapus) 2 (1922)

Kléber-Kompóti Gábor - (csatár) 22 (1922-1931)

Horváth II László - (csatár) 1 (1 gól) (1926)

Werner Ignác - (fedezet) 1 (1927)

Hönich Lajos - (csatár) 1 (1928)

Drössler Béla - (csatár) 2 (1930-1931)

Fenyvesi László - (csatár) 3 (1931-1934)

Bíró Sándor - (hátvéd) 53 (1932-1946) VB ezüstérmes

Győry II József - (hátvéd) 1 (1934)

 

 

Más egyesületből válogatottként került a III. kerülethez és itt is válogatott volt:

 

Fehér Ferenc - (kapus) 9 alkalommal (1922-1930)

Senkey I Imre - (hátvéd) 6 (1924-1928)

Sárvári II (Skvarek) György - (csatár) 2/2 (1927-1928)

Gallina Károly - (kapus) 3 (1927-1931)

Lutz II Lajos - (hátvéd) 4 (1927-1932) 

 

 

A III. kerület neveltje, de máshol lett válogatott:

 

Biri János - (kapus) 5 alkalommal (1923-1928, Kispest-Budai 33)

Cseh II László - (csatár) 33/15 (1932-1939, Hungária)

Tamássy István - (csatár) 2 (1934, Újpest)

Fekete Jenő - (hátvéd) 3 (1936, Phőbus)

Börzsei János - (hátvéd) 23 (1948-56, MTK-Bástya) - az Aranycsapat tagja

Szimcsák István - (csatár) 6 (1955-61, VL-MTK)

Palotás Péter - (csatár) 24/18 (1950-56, Textiles-MTK) - az Aranycsapat tagja

Mészöly Kálmán - (hátvéd) 61 (1961-69, Vasas) - világválogatott

Dunai Lajos - (fedezet) 2 (1966, MTK)

Müller Sándor - (csatár) 17 (1970-1982, Vasas-Alicante-Antwerp)

Esterházy Márton - (csatár) 26/11 (1980-86, Honvéd, AEK Athén)

Garaba Imre - (hátvéd) 82/3 (1980-1991, Honvéd-Rennes)

MacBeth Sibaya - (középpályás) 49 (2001-től a dél-afrikai válogatott tagja)

Kleinheisler László - (középpályás) 2015-től

A III. kerületi TVE (Torna és Vívó Egylet) 1887. január 24-én alakult egy óbudai kisvendéglőben „24 mozgásra, sportolásra vágyó fiatalember” kezdeményezésére, első elnökének pedig dr. Stern József királyi tanácsost választották meg az akkori jelenlévők.

 

Magyarország negyedik legrégebben alapított sportklubja a Nagykanizsai Torna Egylet (NTE-1866), a Magyar Atlétikai Club (MAC-1875) és az Újpesti Torna Egylet (UTE-1885) után.

A névválasztás az akkori kor szellemében történt, az atlétikát, a kerékpársportot és pl. a labdarúgást a "torna" kifejezésben összefoglalva és a világ nagy részén kiemelt rangú, saját sportéletet képező "vívósportot" külön hangsúlyozva.

Az óbudai labdarúgás igazi kezdete a 1897. október 31-ére tehető, akkor alakult meg ugyanis a két legjelentősebb óbudai egyesület, a III. Kerületi TVE és az 1872-es alapítású Óbudai Torna Egylet tagjaival közösen alkotott Budai Football Csapat. Ez a "házasság" a III. Kerületi TVE futballcsapat 1899. április 30-i megalakulásával ért véget. Érdemes megjegyezni, hogy akár az 1897-es, akár az 1899-es dátumot tekintjük a III. kerületi futballhistória igazi kezdetének, időben alig maradtak el a legősibb magyar futballcsapat, az 1897. január 24-én alakult Budapesti Torna Club  (BTC) labdarúgócsapatának megalakulása mögött. Sőt, a legtöbb egykori és mai neves és sikeres sportklubunk 1897/1899-ben még meg sem pillantotta a napvilágot.

Az UTE futball csapatát 1899. december 31-én vasárnap alapították. Az Újpestieknek, mivel az eddigi homokos edzőpálya mérkőzésre nem volt alkalmas, új pályát kellett keresniük, amire a Pamutgyár melletti füves földrészt vélték a legalkalmasabbnak. Itt játszották le az újpesti futball történetének első mérkőzését a III. kerületi TVE ellenében, ahol az újpestiek - meglepetésre - 1:1-es döntetlent értek el.

A TVE csapat először az Óbudai Torna Egylettel, majd a VAC-cal is egyesült, így született meg először a III. ker. TVAC, majd változott a neve újra TVE-re. A már akkor is kék- fehér színekben pompázó együttes, a III. Kerületi TVE a legmagasabb osztályban legnagyobb sikereit a huszas és harmincas években érte el. 

 

A csapat egy alkalommal harmadik lett az Auguszta-serlegért vívott magyar bajnokságban (1914), majd többször is dobogó közelbe ért, azaz negyedik lett.

Időközben a csapat megnyerte a Magyar Kupát is, 1931-ben 4-1-re győzte le a fináléban a Ferencváros gárdáját (A győztes csapat névsora: Szulik - Werner, Bíró - Steiner, Lutz, Király – Fenyvesi - Borbély, Zilahi, Győri, Dömötör. 

1937-ben aztán búcsúzni kényszerült az élvonaltól, s bár a kényszerszünet először átmenetinek tűnt, végül 59 évvel később sikerült csak a feljutás, 1996-ban.

A "Kerület" az azonnali búcsút követően 1998-ban a Tiszakécske elleni osztályozókon diadalmaskodva köszönt ismét vissza az NB I-ben, ahonnan 3/4-évvel később újból kiesett.

 

A mostani gyerekek szinte el sem hiszik, milyen hangulat volt a két összecsapáson, és a köztük lévő élvonalbeli meccseken. Az 1996-os „debütáláson” például 10 000 ember volt jelen a Győr elleni találkozón. Az átlagos nézőszám a Ferencváros után a legmagasabb volt, ezzel is bizonyítva, hogy Óbudán mennyire szeretik a futballt.

 

A csapat 1999-ben aztán újra kiesett, majd elkezdődött az egyesület vesszőfutása: 2000-ben gazdasági nehézségek miatt a csapat Csepelre költözött, majd 2002-ben teljesen megszűnt. Közben 2000-ben, immáron III. ker. TUE (Testnevelési és Utánpótlásnevelő Egyesület) néven újraalakult.

 

2012. áprilisától újra III. Kerületi TVE néven szerepel. A Magyar Bajnokság negyedik osztályában kezdte szereplését az együttes, amit veretlenül megnyert ugyanebben az évben. Azóta 2014-ben megnyerte a BLSZ I. osztályú bajnokságát és az NBIII-ban játssza mérkőzéseit napjainkig.

MAGYAR LABDARÚGÓ SZÖVETSÉG
MAGYAR KUPA GYŐZTESEI
1931. III. KERÜLET

Az oldalon található írott és képi anyagok csak a forrás pontos megjelölésével, internetes felhasználás esetén aktív hivatkozással használhatók fel.

  • TVE YouTube
  • TVE Facebook
  • TVE Twitter
  • TVE Instagram
tippmix_RGB.webp
coerver_coaching.webp

1/1
Magyar Atlétikai Szövetség
Budapesti Atlétikai Szövetség
Magyar Labdarúgó Szövetség
MOL_MAGYAR_KUPA_LOGŗ_COLOR.png
MLSZ budapesti igazgatóság
Magyar Vízilabda Szövetség
A létesítmény tulajdonosa:
obudabekaslogo_inverz.png
market_fehér.webp
óduda_sport.webp