Keresés

Egyszer volt, hol nem volt...

Meglepő, de megérdemelt győzelemmel szerezte meg a III. ker. a kupát a régi nagyágyúit sikertelenül próbálgató Ferencvárossal szemben.



13. Magyar Kupadöntő 1931. május 25. hétfő

Üllői-út, 3000 néző

Bíró: Csárdás Gusztáv


III. Kerületi TVE - Ferencváros 4 : 1 (3-0)

1 - 0 4' Zilahi Pál 2 - 0 10' Győri József 3 - 0 22' Zilahi Pál 3 - 1 58' Steiner Sándor (öngól) 1 - 1 75' Zilahi Pál

III. kerületi TVE - vezetőedző: Senkey Imre Szulik József, Werner Ignác, Bíró Sándor, Steiner János, Lutz Lajos, Király Tivadar, Fenyvesi László, Borbély Gábor, Zilahi Pál, Győri József, Drössler Béla


Ferencváros - vezetőedző: Blum Zoltán Amsel Ignác, Korányi Lajos, Papp Lajos László, Furmann Károly, Bukovi Márton, Lázár Gyula, Táncos Mihály, Toldi Géza, Sárosi György, Turay József, Kohut Vilmos


A kupadöntő kerete nem emlékeztetett a Wembley-stadionra. Nem volt százezer ember, még 3000 is csak alig. A Ferencváros nem állt ki legerősebb csapatával, hanem közelgő túrájára való tekintettel kísérletezett. Csak a III. ker. vette komolyan a kupadöntőt: a gyümölcs nem maradhatott el.

A Ferencváros hangulatának nem használt, hogy Bukovai körül némi bonyodalmak adódtak. A sokszoros válogatott centerhalf nem szívesen vállalta a játékot, de a vezetőség nem tágított, mert komoly mérkőzésben akart megbizonyosodni a formájáról. A csapat mégis bizalommal vág neki a mérkőzésnek, komolyan fogadkozik, mert a legtöbb játékosnak nincs még „kupája", ami alatt a Magyar Kupa kicsinyített mása értendő.

A III. ker.-böl csak Magyar hiányzik, akinek tegnapról-mára megdagadt a sérült bokája, helyét így Királynak adja át.


A hangulat: Belemegyünk, meg lehet verni a Fradit!


Meglepő a III. ker. vezetőgólja, a második már kevésbé, a harmadik már magától értetődő

A Ferencváros kezd, de rögtön a III. ker. támad s Fenyvesi fölé lő. A Ferencváros feljön, de a csatársor darabosan játszik. „Egyelőre” — mondja az optimista tribün.

A III. ker. lendületes és a 4. percben Korányi kornerre ment Dömötör elöl.


Dömötör kornerét kifejelik, a labda Királyhoz kerül, aki laposan küldi vissza a kapu elé, ahol Zilahi állítja, kicselezi vele Korányit s a 6-osról behelyezi. (1:0).

A közönség várja a Ferencváros erősítését, de a zöld-fehérek puhák. Kohut jó helyzetben félrelő, majd a 10. percben folytatódik a meglepő események sora:


Borbély Fenyvesivel összejátszik, majd középre gurít, Győrit senki sem zavarja s a balösszekötő a tehetetlen Angyal mellett kényelmesen hálóba tolja a labdát. (2:0).

Tovább is a III. ker. a veszélyes. Szép Fenyvesi — Zilahi akcióból a 13. percben Győri hajszál híján megismétli előbbi gólját. A Fradi erősít, de Sárosi lövése gyenge. A 18. percben Kohut szépen ad be, a lábak közt Toldiig jut a labda, de a csatár a kapu torkában rúg lyukat. Újra a III. ker. kerül frontba, még Király is lő hátulról, de ebből azért nem lesz gól. Viszont a 22. percben Bukovai egy összecsapásnál megsérül és helyet cserél Sárosival. Az ifjú mindenes jóformán még hátra sem ért a fedezetek vonalába, mikor


Korányi elengedi Dömötört, aki középre ad Zilahinak, aki puhán, laposan lő a jobb sarokra s a vetődő Angyal előbb úgy tesz, mintha védené, hogy második ütésével gólba segítse a labdát. (3:0).

A Ferencváros most kezd egészen megzavarodni s a „páholyban” levő III. ker. helyenként úgy játszik nagy ellenfelével, mint atya gyermekével. A 24. percben ide-odaszáll a labda a ferencvárosi kapu előtt, mikor Győrihez kerül, Korányi szalad rá, de keresztülesik a labdán s utána a földön fekve kapkod a labda után, a III. ker. hendszet vitat, a határbíró is jelez valamit zászlójával, a bíró azonban nem látta a szabálytalanságot s a határbíró sem nagyon erősködik. A 28. percben a Ferencváros is előrelendül, Bukovai megpróbál kiugrani, de elnyomják. A Ferencváros 11-est reklamál, de nem sok alappal. Kohut jól kiugratja Turayt s gólszagú a helyzet, de Szulik szépen szedi le a labdát a csatár lábáról.



A 38. percben Táncos befut a közép felé s a 16-osról ballábbal hatalmasat lő, hogy csak úgy porzik a bal kapufa.

Bukovai a 40. percben újra a halfsorba áll s elől Sárosi rögtön élénkséget csinál, de mást ő sem. Zilahi labdájával Dömötör lenne veszélyes, ha a bíró — súlyosan tévedve — meg nem állítaná. A félidő végére ellanyhul az iram. A III. ker. túl jól áll, a Ferencváros meg hiába akarna, úgy sem megy neki.


Szünetben

a Ferencvárosnál nincs fejmosás. A vezetők is érzik — úgy látszik —, hogy a csapatösszeállítás is hibás. A III. ker.-nél érthetően ragyogó a hangulat. Még nem isznak a medve bőrére, még szítja Senkey tréner a harci kedvet s adja a taktikai utasításokat. A tribün előtt valaki megemlíti, hogy döntetlen esetén nincs hosszabbítás, újra kell a meccset játszani. Valaki közbevág:

— Ki beszél itt egyenlítésről?



A Fradi becsületét csak öngól menti meg, a III. ker. mintagóllal állítja helyre a gólkülönbséget.


Szünet után 10 emberrel jön ki a Ferencváros s Bukovai csak egy perc után áll be, bicegve, balösszekötőnek. Most is a III. ker, játszik jobban s a 3. percben a lesgyanús Fenyvesi beadása (a taccsbíró is intett) nagy zavart okoz, Zilahi emberbe lő s Angyal kezéből is majdnem kiperdül a labda. Szulikot csak Turay emberről perdült labdája foglalkoztatja. A III. ker. fölényben és fölényesen játszik. A ferencvárosi csatársor nem bír labdát tartani, a fedezetsorban Furmann hibáz sokszor, ezzel szemben a III. ker. minden része friss. A Ferencvárosnak halvány győzelmi reménye sem látszik, amikor a 13. percben


Táncos ártatlan labdájánál félreértés támad az óbudai védelem tagjai között: Szulik kijön, Steiner ugyanekkor haza akar fejelni s a labda a kapus mellett az üres kapuba döcög. (3 :1).

A Ferencvárost felrázza a váratlan eredmény s a hangulat is élénkül. Toldi hatalmas lövése kerülgeti a sarkot, azután Bukovai újból megsérül, levánszorog a pályáról s minthogy a bíró nem állítja meg a játékot, a B-tribün közönsége parázs tüntetést rendez.


Bukovai már vissza sem tér

s a ferencvárosi kedélyeket az sem nyugtatja meg, hogy az óbudai Steiner is bekötözteti a fejét. Toldi lövései ébresztgetik a tűnő ferencvárosi reményeket. A 22. percben Táncos kornere átugrik a kapu torkában álló Kohut fölött. A Ferencváros semmire sem megy lendületével. Az újra belelendülő III. ker. sokkal veszélyesebb, Dömötört csak kornerre tudják szerelni, majd a 30. percben sima óbudai kombináció végén


Fenyvesi a vonalról hátraível, Zilahi a két bekk között pontosan fejére kapja a labdát s derékból lendített remek fejese pontosan száll a ferencvárosi kapu túlsó sarkába. (4:1).

A gól most már teljesen elintézi a mérkőzést. A csonka Ferencvárostól most már legvérmesebb hívei sem várnak többé csodát s a csatársor nem is tud többé egyetlenegy valamirevaló akciót sem összehozni. A III. ker. ezzel szemben még mindig frissen kombinálgat Zilahi kitör s a 16-osról jóképű lövést küld a kapu fölé. A 44. percben Turayt fellökik a III. ker. 16-osán, a ritka alkalmat sem tudja megragadni a Ferencváros: Turay rosszul rúgja a szabadrúgást. A végén Lutz tűnik fel: kézilabdát játszik. Folyton kézzel fogja el a labdát, ami nem éppen sportszerű, de öt napon belüli negyedik erős meccsének utolsó perceiben meg lehet bocsátani neki, ha — kézzel segít a tüdejének. A Fradi viszont nem veszi hasznát a szabadrúgásoknak.


Ünnepélyes kupaátadás

A Magyar Kupa a döntőmérkőzést a salakpályára állított asztalról nézte végig. Elég egykedvűen. Csárdás bíró meccszáró füttye végét szegte a kupa nyugalmának, mert megkezdődött a kaputámadás ténye. Schwöder Ervin dr. államtitkár, aki Felicides Román miniszteri tanácsos és az MLSZ elnöksége társaságában nézte végig a mérkőzést, az asztal elé állt, amely előtt a III, ker. győztes csapata is felsorakozott már. (A Fradi eltűnt.) A kupaátadás sem emlékeztet az angol hasonmásra. Schwöder államtitkár világos utcai ruhájában korántsem hatott túl ünnepélyesen, beszédét a nézőtéren alig hallotta valaki, viszont el kell ismerni, hogy rövid volt. Klebelsberg gróf kultuszminiszter nevében átadta a győztes csapatnak azt a futballdíjat, amely — úgymond — a legnagyobb vonzóerőt gyakorolja a magyar futballsportra.

Mottl János, a III. ker. elnöke vette át a kupát s utána a III. ker. háromszoros éljent kiáltott a miniszterre, az állam titkárra és a közönségre. A kupadöntő „ünnepségei” fényképezéssel zárultak.


Nyilatkozatok

Senkey Imre, a III. ker. trénere: Kétségtelen, hogy a csapat kondícióban felülmúlta a Ferencvárost, annak dacára, hogy mi pénteken is játszottunk erős bajnoki mérkőzést, nem beszélve Lutzról, aki mindehhez még Jugoszlávia ellen is játszott csütörtökön s közben utazott is. Ezzel a győzelemmel, azt hiszem, jóvá tettük utóbbi gyenge bajnoki eredményeinket, ahol a képességekhez hiányzott a szerencse.

Komor igazgató:

Nagyon boldogok vagyunk. Az egész csapat jól játszott.


Mailinger Béla, a Ferencváros alelnöke:

Csapatunk nem játszott a legjobb összeállításában, de a túra előtt nem volt más választásunk. Ki kellett próbálni azokat az embereinket, akikre a túrán okvetlenül sor kerül majd s akiket régen láttunk komoly mérkőzésben. Mert inkább itthon kapjunk ki velük, mint odaát, ahol már nincs segítség. A gyenge játék minden esetre lesújtó s a túra ügyében meglehetősen nehéz helyzetbe hoz bennünket, mert kiderült, hogy azokra a tartalékerőkre, akikre elsősorban számítottunk, nem lehet számítani.


Csak a III. ker. játéka volt méltó a díjhoz

Megállapítható, hogy a kupa megbecsülése érdekében indított mozgalom egyelőre nem sokat ért el. Ha lehet e téren vissza fejlődés, hát akkor az idei kupadöntő inkább azt jelentette.

A Ferencváros — hogy a délamerikai túrára való tekintettel, vagy a zsúfolt program miatt, az mellékes — tartalékos csapatot küldött a harcba, ami megbosszulta magát. A III. ker. legjobb csapatával becsülte meg a nagyszerű díjat s ez a csapat amellett jól is játszott. Rászolgált a kupára. A Ferencváros játéka a III. kerületé mellett csak szánalmas vergődés volt s ezt a játékot nem menti a három tartalék, ez a forma aggasztó volt.

Hiszen a III. ker. is játszott vasárnap, sőt játszott pénteken is — az Újpest ellen — és egyik állandó emberét ő is nélkülözte, de azért végig állta a harcot, tudott stílusosan, ötletesen, frissen játszani. El kell ismerni, hogy a Ferencváros vasárnapi feladata lényegesen nagyobb volt, mint ellenfeléé, de a csapat munkabírására nem vet jó fényt a hétfői gyatra játék.

A Ferencvárossal könnyű végezni. Hiba nélkül senki sem játszott. A védelemben Korányi keltette még a legjobb benyomást, friss és gyors, ha a körülötte elkövetett sok hiba zavarba is hozta olykor. A fedezetsorban csak Lázár (és ha itt játszott), Sárosi teljesítménye volt elfogadható. A csatársorban csak a Táncosé. Bukóval, Furmann, sőt Papp is nagyon kijött a játékból azóta, amióta nem állandó tagja az első csapatnak.

A III. ker. minden elismerést megérdemel. Werner és Biró pompásan dolgozott. Sokszor eszünkbe jutott, hogy vajon miért is nem játszott Biró a kadettok ellen? Lutz munkabírása előtt (öt nap alatt négy mérkőzés!!!) le a kalappal. A két szélsőhalf is jó. Király nem jött ki a játékból a második csapatban töltött hónapok alatt. A csatársorban Zilahi remekelt. Ö és Fenyvesi nagyon tud futballozni. A csatársor többi tagja egyszerűbb eszközökkel, de hasonló szívvel és lendülettel küzdött s mint az óbudai csapat mindegyik tagja, kivette a részét a nagy sikerből.


forrás: NEMZETI SPORT 1931-05-26 99. szám




#tve1887

Az oldalon található írott és képi anyagok csak a forrás pontos megjelölésével, internetes felhasználás esetén aktív hivatkozással használhatók fel.

  • TVE YouTube
  • TVE Facebook
  • TVE Twitter
  • TVE Instagram
tippmix_RGB.webp
coerver_coaching.webp

1/1
Magyar Atlétikai Szövetség
Budapesti Atlétikai Szövetség
Magyar Labdarúgó Szövetség
MOL_MAGYAR_KUPA_LOGŗ_COLOR.png
MLSZ budapesti igazgatóság
Magyar Vízilabda Szövetség
A létesítmény tulajdonosa:
obudabekaslogo_inverz.png
market_fehér.webp
óduda_sport.webp